KASHYYYK - FőküldetésElőzmények:Bevezető A világ leírása Utazásunk közben ismét álmot látunk, úgy tűnik, valami gyökérrendszerben elbújva találjuk majd meg a következő Star Map darabot. Bastilával megvitatva a dolgot, arra jutunk, hogy a bolygó felszínére kell lejutni... ami azért nem lesz eccerű, mert a bolygó népe, a wookiee, a fák magas ágain épített kunyhón él, s a talajszint még az ő mércéjükkel nézve is sötét, és kerülendő helynek számít... Ez itten egy kicsit kaotikusra sikeredett, aki olvassa rájön, miért. Majd megpróbálom valahogy átrendezni. Mindenkit vigasztaljon, hogy én legalábbis ilyen sorrendben nyomtam le :-)... Főküldetés - Star Forge térkép Kashyyyk-on található darabja utáni hajsza avagy sötét erdő mélyén lapul egy kis házikó Azok a küldetések, melyek a fősodor részét képezik:
Megérkezésünkkor egy előzékeny Czerka tisztségviselő meg akar sápolni, dokkolási díj címén, 100 CRD-re. Kedves mosollyal lebeszéljük róla, hiszen az ilyen gazdag ügyfelek mint mi is, igazán nem kell, hogy leperkálják ezt a semmi összeget, hiszen sokkal többet elvernek a helyi kászinóban... Beveszi, mehetünk tovább... (Jah, megmondom őszintén, totál egyértelmű volt, hogy a wookiee faj bölcsőjébe magammal viszem Zaalbar barátomat is, hátha lesz valami kalandocska vele... Később, mikor romantikáztam, kiderült, hogy társaink mindegyike finoman utal arra, hogy Zaalbart magunkkal kellene vinni a bolygóra...) Az eddig zárkózott Zaalbar meglepő módon kinyílik, ahogy szülőföldjére lép. Kiderül, hogy egy ideges mozdulat miatt, mikor kiengedett karmokkal rontott bátyjára, őrültnek tartják, és száműzték falujából. Méghozzá apuci! Észrevette ugyanis, hogy a testvérkéje áldásos hatására a rabszolga kereskedők megvethették lábukat a bolygójukon. Reméli lesz még módja eljutni oda, s felfedni az igazságot. Miután elhagyjuk az "űrkikötőt" s végre "szabadon" kószálhatunk a fák ágai között, Zaalbar teljesen elérzékenyül. (Közbevetném, hogy az űrkikötő őre egy fasz, és a BioWare szadizmusát mi sem jellemzi jobban, minthogy nem lehet levágni a mocskos, büdös rasszista bunyevácot.. khmm, hiába, van ami még egy padawant is kihoz a sodrából.) Szőrmók barátunk figyelmeztet, hogy az apja hatalmas főnök volt, ha a testvére még mindig sugdos a fülébe, s befolyásolja apucit, igazán nem számíthatunk lelkes fogadtatásra. A rámpákon sétálgatva, a helyi fauna mészárlása közben egy magányos wookiee őrszembe botlunk, aki úgy tűnik, hogy az alsóbb szintekre vezető utat őrzi. Mivel csak azt engedi át, aki rendelkezik a wookiee főnök engedélyével, nincs más dolgunk, mint megkeressük a muki-vukit. Roppant nehéz feladat előtt állunk, mert a fák ágai között hihetetlenül átláthatatlan útvesztő kanyarog. Szóval induljunk el a másik irányba, sétáljunk végig az ösvényen, s további erdei kinrath gyilkolászás után eljuthatunk a faluhoz. Útközben feltehetőleg - bármennyire is lenyűgöző a táj szépséges - nem tudjuk nem észrevenni, azt a három Sötét Jedinek öltözött lúzert, aki megpróbálja az utunkat állni. A cuccukat azért szedjük össze, mielőtt széthordják a mókusok. (Chiefteain in Need) A faluba ismét egy kis feszkó után juthatunk be... Zaalbar barátunkat valóban nem fogadják szívesen, de olyannyira nem, hogy gyakorlatilag megfosztanak minket kedves társaságától. Bár jelen van a főnökkel folytatott beszélgetésünk során, de már fogolyként. Zaalbar persze rögtön nekiesik a főnöknek, hogy lepaktált a rabszolga kereskedőkkel, de Chuundar figyelmezteti, hogy vegyen vissza, mert változtak az idők. A becsület nélküli őrült-karomnak nincs szava a többiek előtt, ő viszont a főnök, és megadják neki a kellő tiszteletet. Hiába is tudjuk, milyen fényes üzleti kapcsolatok húzódnak a háttérben, senki sem fog hinni nekünk... volt elég ideje arra, hogy megtanulja irányítani emberei, illetve wookieejai gondolkodásmódját. Bíznak a hős Chuundarban, akinek a bátyja őrült, és az apja is eltűnt. Az ő nézőpontja szerint testvére viselkedése egyébként teljességgel érthetetlen volt. Chuundar szerint a Czerkával folytatott kereskedelem inkább hasznos, mint ártalmas. A piszok multi úgyis elvenné, amit akar, most legalább nincs miatta vérfürdő, nem fegyverrel jönnek, nem halnak meg egy csomóan. Wookieekat ad fegyverekért és egyéb szívességekért. Összeköti a hasznost a kellemessel, hisz az árucsere ily módja lehetővé tette számára, hogy néhány ellenfelétől is megszabaduljon. A szövetségeseit védte, így a hatalma egyre nőtt. Mindenki megértette miért jó együtt működni az ellenséggel. Kivéve Zaalbart.. ő rátámadt, s ezzel leírta magát a törzs szemében... még apjuk, Freyyr is elismerte, hogy egyik fia megőrült.. Később aztán az apjuk is megőrült, mikor rájött a rabszolgavadászok szerepére. Egyedül nekik támadt, s azóta senki sem látta. Ez már évekkel ezelőtt történt. Testvérét egyébként most le is fogja, és mivel velünk ezt nem teheti meg (ezt már a Czerka sem tűrné), megbíz inkább egy feladattal, hogy azzal nyerjük el jóindulatát. Egy szintén őrült, és éppen ezért száműzött wookieet kellene levadásznunk, aki valahol az Árnyföldön bujkál. Ez a megvadul szőrgombóc ráadásul a Czerka képviselőket molesztálja, hihetetlen pimasz módon nem hagyja magát levadászni, és ez azért mégse mehet így tovább. Az Árnyföld egyébként olyan barátságos hely, hogy oda még a wookieek is csak bizonyos szertartások, rituálék miatt járnak, de ez az imposztor már elég régen túléli a lenti helyzetet. Nem zavar sok vizet egyébként, a wookieek szinte semmit sem tudnak róla. Hiába hivatkozunk arra, hogy Zaalbar sokat segíthetne küldetésünk során, közli hogy erre semmi szükség, mert népe már igen jól megérti a nyelvet. (Ők azt hiszik, így könnyebb harcolni az ellenség ellen, holott csak könnyebb lesz nekik engedelmeskedni.) Nincs mit tenni, le kell ereszkedni az Árnyföldre. (Vissza - Tovább) Most már akadály nélkül átjuthatunk az eddig még morcosnak bizonyuló vuki őrön, aki a az Akácosút túlsó felén eddig mindig elzavart... Továbbhaladva elronthatjuk néhány wookiee szórakozását, mivel beszállva a kinrath-okkal folytatott küzdelmükbe, jelentősen lecsökkentjük a harci élményt. A szőrmókok többsége elszalad, de egy Chorrawl nevű behemót marad, nem mintha beszélgetni akarna, vagy legalábbis morcos hozzáállásával elég jól leplezi a dolgot. Ha nyalizunk (vigyázat, szőrös lesz a nyelvünk!) hajlandó velünk szóba állni. Kiderül, hogy az Árnyföldön él egy ember is, akit a vukik nemes egyszerűséggel szintén őrültnek tartanak (kezdem azt érezni, hogy ez valami általános kulturális vonás, ha valamit nem akarnak/tudnak megérteni, akkor aszongyák őrült..). Ugyanakkor, a humanó már olyan régóta (túl)él odalent, hogy tisztelik a helybéliek. Néha még segít is a magányos utazóknak. Veszett egy fickó, mert az Árnyföldön még a wookiee harcosok is csapatokban járnak, de ő egyedül is régóta elvan ott. Jobb elkerülni. Szóba hozzuk, hogy mi is a véleménye a főnökről... nos, nem teljesen naív, ugyanakkor meglehetősen lojális. Most Chuundar a főnök, s ezért engedelmességgel tartoznak neki. Valaki egyszer majd biztos helyettesíteni fogja, de hogy jobb, vagy rosszabb lesz... ki tudja? Majd Bacca eldönti. Kis mitológiai/historikai kitérő után megtudjuk, hogy Bacca volt a legnagyobb harcosuk (feltehetőleg azért, mert mindenki könnyen meg tudta jegyezni a nevét, és senki se tudta kimondani, semmi row, meg worrr.. pitiáner). Bacca ősi fegyvere a törzsfőnökök felemelkedésének, kiválasztásának eszköze, a törzsfők jelvénye. Chuundar nem mutatkozik ezzel a fegyverrel, sőt, mióta főnök lett, még azóta sem... persze ha valaki előkerítené ezt a rituális cuccot.. Ha egy vérrokonánál ott lenne ez a szent fegyver, kihívhatná vele a törzsfőt (azért ez teccik, elég érdekes védelme az uralkodócsoportoknak, csak a családon belül lehet a hatalmat elszedni)... márha lenne vérrokon, mert Chuundar esetében mintha erről már nem lehetne beszélni. A liftet elég könnyen megtaláljuk, egy Gorwooken nevű vuki enged le minket, nem túl segítőkész, nem hajlandó velünk túlságosan sokat beszélgetni. Lent barátságos félhomály, meg böszme nagy, szarvas izék (bull katarn kódnév alatt futnak), és barátságos majomszerű teremtmények fogadnak. A sejtelmes fényt valami gomba, vagy gigazuzmó adja, ami fák gyökereire tapadva világít. Igazán hangulatos... legalábbis nekem olyan hangulatom lett tőle, hogy húzzunk innen a francba, mert még öt perc, és kifolyik a szemem.. Néhány böszmike, szarvas izé leverése után egy alakba ütközünk, aki egy homályos tócsa közepén egyszerre négy böszmikét is lerendez... azért látjuk jobban, mert egy fénykardot forgat, ami jelentősen javítja a környék fényviszonyait... egy Jedi itt, nohát, valami ősyoda lehet, a posványos környezetből kiindulva... Az előnytelen küzdelem után Jolee Bindo (mégsem Yoda) aszongya, itt nem biztonságos beszélgetni, kövesük, azzal elfut (ez k.va poénos a már említett fényviszonyok között... szerencsére annyira azért nem lehet eltévedni, hála a pályaszerkesztők gondos kezeinek). A kuckójánál már beszélgethetünk vele, minő csoda. Nem lelkesedik a Jedi címért, sok mindent átélt a jó öreg, kissé be is szürkült... szó szerint, egyfolytában azt hajtogatja, ő se nem jó (világos), se nem gonosz (sötét), hanem valami szürke.. (mormog valami nevet, Andalf, Gandalf?... de aztán semmibe vesző tekintettel elhallgat). Házi okostojásunk, Bastilla is megjegyzi nem érez az öregben gonoszt.. Csak egy makacs öregember, aki belefáradt a többi ember ostobaságába, ezért itt húzza meg magát. Mielőtt belecsapnánk a lecsóba, az információ rulZ jelszót követve, megkérdezhetjük véleményét az eddig megismert dolgokról. Chuundar főnökségét a Czerka legjobb húzásának tartja. A wookiee épp olyan jó népe kultúrájának szétverésében, mint az ardroxiai influenza a hullagyártásban (no most ez akkor valami komoly dolog lehet, feltételezhetőleg, izé..). Rorworról is ad némi háttérinfót, sőt, az őrült vukival kapcsolatban megjegyzi, hogy ő vezette el az alsóbb rétegekhez.. Ha a Star Mapről kérdezzük, valami sokat sejtető hablatyot nyomat (hűű, sok minden van ám a fák alatt, hűű, egyébként is milyen furák a fák, hűű, ha a Czerkák tudnák, hűű, hühűűű - fordítás szabadon). (Jolee’s Request) A lényeg a lényeg, annyit kihámozunk szavaiból, hogy tovább kell nyomulnunk a talajmentén, még mélyebbre, de ehhez mindenképp szükségünk van a segítségére, nélküle nem juthatunk le az alsóbb szintekre. (Ott még böszmikébb ragadozók élnek, s a Czerkások valami olyan erőtérrel zárták el azt a területet, amit csak ő tud hatástalanítani, mivel látta, ahogy felállították a gerjesztőerővédőmezőt.) A segítségéért cserébe el kell intézni egy Czerka csapatot, akik itt lent garázdálkodnak, megszentségtelenítve a természetet, aljasul levadászva az állatokat, harácsolva, pusztítva, greenpeace.. Jah, búcsúzásképp figyelmeztet, nem megölni kell a cégeseket, mert azt ő is megtehette volna, valami békésebb megoldást kellene találni (akkor ez most valami teszt?) Meg is találjuk kisebb téblábolás után a Czerka csapatot, Dern parancsnok vezeti őket. A helyi fauna nemes képviselőt gyűjtik be, főként a majomszerű tach-okra vadásznak. A czerkás vezérürü elég akaratos és elszánt, nem nagyon akar eltűnni, és a vadállatoktól sem félnek. Elég jól védik magukat, valamilyen taszító mezővel védekeznek a nagytestű ragadozók ellen. A taszító mezőt gerjesztő generátorokra meg őrök vigyáznak, talán ha őket meggyőzzük, és kikapcsoljuk az eszközöket, elszelelnek a Czerkások... Hihetetlenül fejlett rábeszélőkénkkel meggyőzzük az őrök némelyikét, hogy ugyan, adják már át a védőmező gerjesztő kódját, mert ha nem működik a rendszer, végre hazafuthatnak anyucihoz. Ha három őrt sikerül beetetni ismét egy épületes dolog következik, valami böhöm nagy, tüskés tarajos lény előtűnik, ELFUT a csapattagjaink mellett (úgy látszik, csak a Czerkásokra indul be), s a lelkesen elrohanó társasági képviselők után veti magát. Mielőtt visszamennénk Jolee-hoz, azért nézzük meg, mit is gyűjtögettek össze eddig harácsoló barátaink. Ami a lényeg, találunk a ládákban egy pár olyan tacccs akármit is, ami Griff bratyónak kell a tarisi sör lekoppintásához... (Ha gonoszak vagyunk, akkor beállhatunk vadásznak a Czerkákhoz, és úgy is összeszedhetünk pár kilo gereznát... de akkor gonoszak vagyunk ám!). (Vissza) Ha egyébként tovább sétálunk ebben a völgyben, mer' kíváncsi népek vagyunk, kisebb sétafika után egy szép energiapajzsba botlunk, amin sehogy se nem tudunk átmenni. Úgyhogy véres fejjel visszavonulunk. Ez lehetett a Jolee említette pajzsocska... Jolee kitörő örömmel fogad, és különösen elégedett, hogy nem törtük ki senki nyakát (úgy láccik, az a nagy tüskés-tarajos böszmike csak jáccódni akart a Czerkásokkal), és már hajlandó velünk jönni (400 XP). Az Alsó Árnyföld megannyi szépséget rejteget, a kinrath pókok nem szépek, így sajnos nem is rejtegeti őket senki. Bolyongásunk közben meglehetősen sokukat le kell vernünk, ráadásul respawnolnak a legtöbb helyen, ezért már a végén combközépig jártunk a trutyiban kis csapatunkkal. Jah, és a viper dodge verziók mérgeznek is ám, ami meglehetősen undorító dolog. Általában nem marad utánuk semmi, de egy pár esetben bizonyos maradványokat magunkhoz vehetünk (viper kinrath body). No most, attól függően, hogy merre bolyongunk, két (no jó) három érdekesebb esemény történhet még velünk. Itt most szemét módon, először azzal foglalkozom, ami a SM (nem szadomazo, még mindig nem, hanem Star Map) megoldásához kell (tegyük fel pl., hogy elegünk van bolhás vuki barátunk társaságából, ami nem igaz, hisz olyan jól el lehet vele beszélgetni! de mégis). Szóval, ahogy bolyongunk a területen, előbb-utóbb beleszaladhatunk mindenféle gyökerek alatt átsétálva egy olyan helyre, ami nem lehet más, mint a Star Map következő darabja. (Star Map: Kashyyyk) A lényeg persze az alsó vidéken a már korábban emlegetett Star Map, a gyökerek rejtekében valami szerkezet/épület lapul, meg egy fura kompjúteres kivetítés? Szobor? Hologram... Közelebb lépve aktiválhatjuk a szopvert, aki azonnal lefuttat valami azonosító programot és becses személyünkben talál valami egyezőséget. Hé-hó. Jolee lemegy hídba, mert bár többször járt itt, őt mindig elutálta a gép. Hiába, nem lehet mindenki egyszerre szép és okos, és MEGFELELŐ is. A persze ezt a kis málőrt (mármint hogy nem értjük a szitut) a robot is észreveszi, s le is csap a kínálkozó alkalomra, újabb azonosító rutinok futtatásával fenyegeti meg kis csapatunkat. Mivel célunk hogy átjussunk a Bádogemberen, vagy min, kénytelenek vagyunk belemenni kisded játékaiba. Röpke történeti áttekintést kapunk a helyről, ismét szedegetjük az állunkat az időbeni távlatok miatt. Szóval, ez a rom valamilyen mezőgazdasági terraformáló berendezés valah, ami persze tönkrement valah. Feltehetőleg ez az oka a böszme nagyra nőtt fáknak is, valah. Az egész kóceráj persze nagyon régi, mondhatni ősi valah, olyan 30.000 éves dolgokkal állunk szembe (Bazz, na ezek aztán tudtak építkezni!) Még az is lehet, hogy a vuki faj felemelkedését is ez a kis technikai malőr okozta. A holovetítőt azonban csak olyan öt éve telepítette ide valaki (a nyomokat persze eltávolította). Ha rákérdezünk a hozzáférési próbálkozásokra, kiderül, hogy vén félőrült vuki barátunk háromszor próbálkozott, míg Jolee barátunk 152 alkalommal (!!!), mikor a röhögésből felkelünk a földről, Jolee kicsit morcos vállvonogatás közben megjegyzi, hogy hát unalmasak voltak a napjai. A szerkezet jelenlegi célja a védelem, de hogy mit véd, azt nem lehet kiszedni belőle. Kiderül, hogy rejteget egy kis infót a Star Mapről is, viszont a hozzáférés korlátozott, csak azokat tájékoztathatja, akik megfelelnek a feltételeknek. Aki pedig nem felel meg, az bezony méltatlan lesz... hogy ez mit jelent, azt nem mondja meg, de biztos valami vérfagylalós, droidos, ősi ellenséges dolog kerekedne elő. Bele kell mennünk a pszichológiai profileunk kialakításának örömteli feladatába, ami egy gyagyás kérdéssor megválaszolásában merül ki... 1. Kérdéskör a fogolydilemma. Régi jó játékelméleti példa, jó néhány RPGben előráncigálták már. Szóval, Zaalbar és becses személyünk fogságba esik. Ha nem vallunk, akkor fejenként egy évet kapunk, ha beárulom őt, akkor szabad vagyok, viszont ő szopóágra kerül (öt év szigorított), ha mindketten vallunk, akkor két évet kapunk mindketten. Az a kérdés, bízunk-e, vagy sem. Mindenki válaszoljon jelleme szerint... 2. Háborúban állok és két dolgot tudok meg az ellenségről. Tíz nap múlva lesznek a leggyengébbek, öt nap múlva viszont megtámadják az egyik városomat. Mit teszek? Kiürítem a várost? Megerősítem a várost, és felkészülök a támadásra? Felkészülök a támadásra és veszni hagyom a várost? 3. A helyzet az, mint az előbb, csak épp kicsit más a leányzó fekvése. A Birodalmam külső ellensége ugyanis gyenge, a Birodalmam így stagnál, az emberek kezdenek elégedetlenkedni. Ismét információk lesznek a támadásról. Mi lehet tenni? Semmit sem teszek, így a támadás megtörténik, így később lecsaphatok a gyenge pontra. Megállíthatjuk a támadást, s hősök leszünk. Hagyjuk, hadd történjen meg a támadás és ennyi. Nos, ha nem a compúter szája íze szerint válaszolunk, akkor persze méltatlanok vagyunk, ami nem is olyan nagy baj, mert már úgyis régen verekedtünk, és nincs is jobb szórakozás, mint szétverni a megjelenő két bádogkasznit... Mondjuk hogy hogyan harcolnak nem derül ki, mert Jolee lebénítja őket, a két másik karakter meg olthatatlan lelkesedéssel kapja szét a mikrobikat (600 XP per bádogfej). Miután szétvertük a szétverni valót, s visszatérünk kedves hologrammunkhoz és megsuhogtatjuk a fénykardunkat, máris kifejti, hogy mégis felismer, mert a harc közben látta igazi énünket (beszkennelt a piszok!) szóval miénk a Star Map... (2.800 XP) TIPP: Ha valaki el szeretné kerülni a harcot, vagy csak OLYAN setét, akkor a gonosz válaszokat kell kiválasztania (Zaalbar beárulása, város feláldozása, letámadás engedélyezése). Vigyázni kell, mert ha a kérdések között is rossz indokokat adunk (vagyis jókat, eh), akkor a robot megint aszongya, hogy mégse vagyunk méltóak, és megint jön az üsd vágd... A rossz (itt ez a jó) válaszok esetén ócsón megnyílik a SM bucija, nyerünk 2.800 XPt és egy csomó DSPt... A hologram eltűnik a SM rejteke aktiválódik, s feltűnik a csodaszép térkép, Jolee nem állhatja szó nélkül: Csillagtérkép, bazz! A Star Forge-hoz, bazz! Persze dünnyög valamit arról is, hogy a Sötét Oldal erejének ezen ősi hordozója okozhatja tán az Árnyföld elvadulását... Miután kicsodáltuk magunkat, húzhatunk elfele...(Vissza) (Chieftain in Need) Ha most mégis feltesszük, hogy Zaalbar kiszabadítása itten a főküldi része, akkor itt, a fősodor taglalásánál ejtek szót a két másik érdekes eseményről is... Egyrészt eljuthatunk egy tisztásra, ahol egy kis tavacska található (zsákutca, vagyis a terület vége), itt találunk egy érdekes követ, amelyre az alábbi szöveget vésték: The beast comes, when summoned, if you are generous. It comes to battle, if you are worthy and wise It grants you glory, if you are fearsome and brave. Feed the beast, and it will heed your call. Take vipers from the lair and hang them from above. Let blood scent the ground of our ancestors. A bestia eljő, mikor megidézik, ha bőkezű vagy. Harcolni jő, ha érdemes vagy rá, és bölcs. Dicsőséget hoz neked, ha nem ismersz félelmet, s bátran helytállsz. Tápláld a bestiát, s törődik hívásoddal. Vedd a viperákat fészkükből, s lógasd le a magasból. Hadd illatosítsa a vér őseink földjét. Nos hát, izé, méla bámulásunkat követően még nekem is feltűnt egy lelógó inda, amire érdekes módon valamit rá lehet tenni, pontosabban a kinrath maradványokat. Mivel nem vótunk hüje gyerekek, jól aláaknáztuk a tó környékét, mielőtt ténylegesen felkötöttük volna a húst aszalni. Elégedett mosollyal mindenki poziba húzódott, arccal a tó felé, aztán elkövettük a leírtakat. Milyen nagy volt a meglepetés, mikor a dög bestia NEM a tó felől, hanem a hátunk mögül, onnan ahonnan mi jöttünk tűnt fel. Jolee, a hatalmas állóképességű hős alig győzött elszaladni előle. No de mindegy, igazából mindenki elszaladt, próbálva a lényt a letelepített aknák felé terelni. Meglepő módon az erőtrükkök rendre lepattantak a lényről (lehet hogy egy olyan izé, tentarak, terentatek vagy mifene volt), de aztán nagy nehezen (igazából nem is annyira nehezen, a mégis aktiválódott aknáknak hála) sikerült leverni. A dög maradványai között találtunk valami érdekes pengét, meg , khmm, khmm, akárhogy is nézzük, Jedi maradványokat (bizonyos Guun Han naplóját), és egy elég tápos fejrevalót, aminek az előnyeit leginkább a jó oldal hívei tudják kihasználni (Circlet of Saresh). Hirtelen eszünkbe jut, hogy ez a naplós/fejpántos illető az egyike azoknak a jediknek, akiket még a Dantooine-on említett az egyik magányos harcos. A pengét (Bacca Ceremonial Blade) azért érdemes eltenni, mert később még szükségünk lehet rá (most így hirtelen nem tudom, honnan szedtem elő ezt a közhelyszámba menő CRPG alapigazságot...). (Vissza - Tovább) A naplóból megtudhatunk egy kicsit többet a három dicső tantarekizé vadász Jedi életéből. Kiderül, hogy Duran és Shaela átadták magukat, aztán egymást is az egymás iránt érzett szenvedélyüknek, viszont ennek a bődületesen szokatlan Jedi akaratpróbának köszönhetően a Sötét oldal áldozatául estek. Guun Han próbálta őket figyelmeztetni, hogy ne engedjenek utat érzelmeiknek, azonban arrogáns pöcsnek nevezték, és nem akarták partyba vinni. Sőt, SŐT azt találták ki, hogy bezony-bezony, ő esett át a ló másik oldalára. A Sötétre. Guun mit tehetett mást, a Korribanon hagyta őket. A küldetését azonban nem adta fel, hallotta, hogy Kashyyyk Árnyföldjén még élnek ilyen szörnyek, vagy mik, és idejöve. Kardját lengetve. Vesztére. A fejbigyusza (Circle of Saresh) nagyon kemény kis holmi, mert +5 WIS értéket ad. Minden Consular álma (Bastila mellett ofkórsz). (Chieftain in Need) A másik dolog, hogy beleszaladunk egy magányos vuki vénségbe, aki... nos, aki be se mutatkozik, mivel Cerkásnak néz minket, és rögtön szét akarja csapni a fejünket. Jolee ugyan megpróbálja lecsendesíteni de nem sikerül neki, a főkari meg nem tud olyan gyorsan kibújni a csábos latex rucijából. A meggyőzés gyengéd ám annál hatásosabb Jedi és nőies érvei nem segítenek, a vuki aszongya, hogy csak olyan külvilágiakra emlékszik, akik levesbe valók, és Banzaj kiáltással nekünk ront. Mindenki előkapja a vasat, izé lézert, oszt essneki! Mikor már annyira leverjük, hogy már csak nyökögni képes, kinyökögi, hogy vegyük most mán a fejét... mert, MERT NEM LESZ TÖBB ESÉLYÜNK. Komolyan mondom, tiszta Monthy Python utánérzés, ez a vuki a Kashyyk fekete lovagja, csak nem tudjuk levágni a kezét, meg a lábát. Felhívjuk a figyelmét, hogy csak beszélgetni szeretnénk, de valami nagyot kattanhatott a fejébe, mert csak szajkózza a sztereotípiáit: hogy a külvilágiak így, hogy a külvilágiak úgy és egyébként is. Zaalbar és Chuundar nevének az említésére aztán észhez tér. Közöljük vele, hogy Chuundar (no jó, a továbbiakban C.) küldött minket, hogy megöljük, aszongya nyugodtan. Viszont hozzátesszük, hogy Zaalbar (továbbiakban Z.) társai vagyunk... mire feltesz egy másik lemezt, az "Ez is az én hibám" című örökzöld bűnbánó RPG slágert, mer'hogy miatta száműzték a fijjut, és miatta lett rabszolga. Sokként éri az információ, hogy Zaalbar nem rabszolgaként van velünk, hanem a társunk... erre már ő is odafigyel, és első alkalommal tűnik úgy, hogy értelem is csillog a busa fejecskéjében. Elmeséli ő is a két fiú történetét. Szánja bánja, hogy nem hitt Z.nak, mikor megvádolta tesóját a rabszolgavadászokkal való együttműködésben, de hát hagyománytiszteletből az öregebb fiára hallgatott, aki persze tagadta a dolgot. Zaalbar látta meg először Chuundar mesterkedéseit... Z. rájött, hogy C. a Cerkával üzletel, és hogy vadászatokra viszi őket, ahol vukikat fogtak el rabszolgának. C. a törzs előtt az Árnyföld veszélyeivel magyarázta meg az eltűnéseket és ezen Z. annyira bepöccent, hogy piszkos körömmel támadt testvérére, és ez! Hűűű! Szóval ez már a vukik szemében is hihetetlen bűnnek számít. C. most azért akarja őt, a papát holtan látni, mert fél, hogy Z. visszatérésével megkérdőjelezik majd a hatalmát a többiek és másként látják a dolgokat. Ha kiderül, hogy összedolgozik a rabszolgavadászokkal, oda a hatalma. Lenne egy megoldás, de Freyyrnek (továbbiakban F.) szüksége lenne a segítségünkre. Volt régen egy hős harcosuk, még régen-régen a legendás időkben, úgy hítták, hogy Bacca. (Noh most a neve alapján MOST MÁR biztos vagyok benne, hogy ez nem vuki volt, hanem valamilyen zabigyerek, mert eccerűen minden további nélkül ki lehet mondani a nevét...) Ez a Bacca készített valami lezuhant idegen űrhajó alkotóeleméből egy vibropengét, ami aztán később a törzsfők jelvényévé vált. Generációkkal ezelőtt azonban a fegyver megsérült egy rituális küzdelem során. Rothrrrawr (:D) összemérte erejét a Nagy Bestiával, s bár túlélte a dolgot, a fegyver beletört a vadállat irhájába és azóta elveszett. A markolat a mindenkori törzsfő tulajdona. Ha valaki a másik darabot megszerzi, akkor megkérdőjelezheti a törzsfő hatalmát. A szörny azonban egy nagy genya. Gyilkológép. Néhány éve pl. jött valami ifjú Jedi is, aki szintén ott hagyhatta a fogát, mert nem tért vissza. Ravasz egy bestia, mert ha sokan támadnak rá, akkor elő se dugja az orrát. A friss vérszagra viszont beindul. A terület déli részén található valahol a fészke, ha van nálunk valamilyen vadász-zsákmány, akkor előcsalhatjuk a fenevadat. Nos, mi előbb keveredtünk a bestia színe elé, így már nálunk van a kard, DE!!! TIPP: Minden spoilerkedés nélkül célszerű még a kard darab átadása ELŐTT visszamenni az űrkikötőbe és lerendezni a le nem zárt küldetéseket... mármint azt az egyet :-) Odaadjuk F. bácsinak a kardot,, pontosabban az élit nekije, mire kitör belőle az öröm, aszongya, ő most felmászik a fákon, mi meg menjünk utána, mert kihívja bizony C.t és jól arcul teremti. C. tróntermében találkozunk, bezony ám. (Nyerünk 675 XPt) Nos, most végre maradéktalanul kiélvezhetjük Kashyyyk legundorítóbb jellegzetességét, a FUTÁST, BAZZZ! Az a dilinyós fejlesztő, aki ezt így csinálta meg, hogy törjön le a keze. No, egyébként nem is olyan vészes... Szóval, átsprintelünk az Árnyföldön, aztán a kosárhoz érve, kicsit megakad a lendület, mert ott van Gorwooken, aki úgy látszik C. rajongó, mivel le akar minket gyilkolni. Két segítője is van. A segítőket lehet bénítani, nekem Gorwookent nem sikerült. Miután végeztünk velük (350+2*50XP), mehetünk kosarazni. Felfelé. A fák között meg belefutunk Chorrawl-ba (akinek segítettünk kinrathokat irtani), ő viszont F. rajongó, és aszongya, gyorsan menjünk a faluba, nincs idő lacafacázni, mivel ha a két bikaborjú összeméri az erejét, akkor kvázi mindenki összeméri az erejét (a vukik már csak ilyenek)... és (áldassék neve!) nem kell mögötte végigfutni az erdei ösvényeket, eccerűen ott állunk a faluban, és megyünk a trónterembe! (Így már nem is volt vészes a futás... szerencsére.) Kisebb közjátéknak vagyunk szem és fültanúi, nincs is szebb, mint amikor két vuki kölcsönösen verbálisan alázza egymást. Már épp a tettek mezejére szeretnének lépni, mikor Zaalbar közbeveti magát, a támogatásunktól felbátorodva közli velük, hogy inkább próbáljanak meg egymás mellett élni. C. sajnos nem így gondolja, maga mögött tudva a Czerka támogatását inkább meg akar halni (ő azt gondolja, nem ezt akarja, de mi tudjuk hogy igen). Itt egy dinamikus kis csata kezdődik, igazából C.-ral nagyon nem is foglalkoztam, mert őt elég szépen lekötötte Zaalbar és a papája. Úgyhogy csapatom leginkább a Jolee által lebénított Cerkásokat és vuki őröket küldte az örök vadászmezőkre. Asszem olyan két cerkást és négy vuki őrt kell elintézni. No meg persze C.t a bajkeverőt. Miután végeztünk, F. apuka tart egy kis szentbeszédet, kvázi kifejti azt a véleményét, hogy bezony most jönnek a Cerkások, akiket fel kell szántani fenyőtobozokkal. Zaalbar viszont nem akar maradni (mármint a bolygón), inkább velünk akar jönni. Sőt, apucitól elkéri a kimondható nevű hős, Bacca immár ismét összepakolt kardját is. (Amit eddig érdekes módon csak rituális fegyverként emlegettek, viszont most meg váratlan módon a legjobb kézifegyverem lett a fénykardok után...) Nah, mindegy, itt már nincs mit tenni, sétáljunk vissza a kikötőbe, ahol szemtanúi és részesei lehetünk, ahogy a felbőszült vuki hordák kitekerik a Cerkások nyakát, majd suhanjunk el szebb vidékek felé... Vissza a tetejére Fordította / írta: Kwish 2005.01.28. |
